Babits Mihály és Török Sophie hagyatéka a 20. századi magyar irodalom legjelentősebb kompakt forráscsoportja. Nemcsak a költő és felesége műveit, levelezését őrzi, hanem felbecsülhetetlen értékű forrásokat is a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány történetéhez.
Jókai Mór (1825–1904) méltán tekinthető a magyar prózanyelv megteremtőjének. Hatalmas életművéből fennmaradt örökségének jelentős hányadát – melyet nagy terjedelmű levelezés és számos kéziratos műve tesz ki – az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. Kiemelkedő hagyatékának közlését hátrahagyott, nagyrészt életének utolsó szakaszában keletkezett, többnyire publikálatlan verseivel indítjuk meg.
Nemzeti klasszikusaink sorában kiemelkedő jelentőséggel bír a Hymnus szerzője. Autográf kéziratait, verseket, leveleket, esztétikai, kritikai tanulmányait, jegyzeteit közel egy évszázad lappangás után az Országos Széchényi Könyvtár tudatos gyűjtőmunka eredményeként szerezte meg. Ennek eredményeként ma kézirattárunkban található az ismert Kölcsey-autográfok döntő hányada.
Nemzeti irodalmunk leginkább kultikus alakjának, Petőfi Sándornak kéziratait Petőfi Ereklyetár néven őrizte, gyarapította az Országos Széchényi Könyvtár. A költő és felesége, Szendrey Júlia levelei, versei mellett fiuktól, Petőfi Zoltántól származó dokumentumok, valamint az özvegy Szendrey Júlia későbbi életének gazdag iratanyaga alkotja a fondot.
Jeles szerzőink munkáinak kéziratait tesszük hozzáférhetővé összeállításunkban, mely magában foglalja a szépirodalmi műfajokat, mindenekelőtt a verset, rövidprózát és esszét, valamint a Kézirattár rendkívül gazdag gyűjteményében őrzött tudományos művek válogatott darabjait, tanulmányokat, értekezéseket és az ezekkel műfajilag határos szövegeket.
A virtuális gyűjtemény felépítése során sem tartalmi, sem nyelvi, sem időbeli korlátokat nem kívánunk felállítani, csupán egyetlen szempontot érvényesíteni: a magyar és európai művelődéstörténet értékes kéziratai kerüljenek a gyűjteménybe.
2023. március 15-én Kölcsey Ferencnek és Petőfi Sándornak az OSZK Kézirattárában őrzött autográf verseit tettük hozzáférhetővé a nagyközönség és kutatás számára, 2024. március 15-én pedig Szendrey Júlia verseit a Petőfi-fondból, valamint Kölcsey rendkívül izgalmas esztétikai, kritikai, nyelvtudományi dolgozatait, jegyzeteit.